xxx menü

Események
Gépesítési konferencia Kaposváron

Sokan voltak kíváncsiak a IX. Kaposvári Állattenyésztési Napok kiállítás első napján megtartott szakmai konferenciák közül az immár negyedik éve az MMG GépPiac, a NAIK MGI és a MEGFOSZ szervezésében megrendezett állattartás gépesítési tanácskozásra, amely idén a baromfitartás korszerű műszaki és technológiai háttere témakörét érintette.

Dr. Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem Agrár-és Környezettudományi Karának dékánja köszöntötte a résztvevőket, majd Horn Péter akadémikus egy korábbi tanácskozáson megfogalmazott gondolatait idézte, miszerint a baromfiágazat üstökösszerű fejlődés előtt áll a világban, és ez a prognózis nálunk is igaz lesz. Ehhez persze sok pénzre és kiváló műszaki eszközökből magas szinten megvalósított tartástechnológia szükséges.

Az előadássorozat első előadójaként Boros Gergely, a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Exim) regionális képviseletvezetője a különféle pénzügyi szolgáltatásaikról tájékoztatta a résztvevőket a Kedvezményes finanszírozási lehetőségek az agrárium számára című előadásában. Az Exim nemcsak finanszírozási, hanem kockázatvállalási konstrukciókkal is segíti a magyar exportáló vállalatokat, illetve azok beszállítóit, így a termelői kört is.

Egyes stratégiai számítások szerint a szakemberek azt prognosztizálják, hogy 2020-ig 315 milliárd forint szükséges a hazai baromfiágazat – ezen belül 145 milliárd a húscsibe termelés - fejlesztésére. Dr.Zoltán Péter, az Agrofeed Kft. baromfi üzletág igazgatója A hazai baromfiágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei című előadásából a résztvevők megtudhatták, hogy mitől is függ a hazai baromfiágazat fejlődése. Hangsúlyozta, hogy a baromfihús az egyik leghatékonyabban előállítható fehérje, ami integrált, modern termelést követel meg. A hazai állatenyésztés szerkezetében a baromfi 30,5 százalékot képvisel, a termelés évről évre növekszik, tavaly 740 ezer tonnát tett ki. Baromfiiparunkat viszonylag alacsony termelékenység jellemzi, és az ágazaton belüli nagyfokú technológiai és szakmai szóródás, valamint a részben elavult struktúra okozza mérsékelt versenyképességünket. A fejlesztésekre mindenképpen szükség van, hiszen az ágazatban 60 ezernél több a foglalkoztattak száma, és baromfitermékeink a második legnagyobb volument jelentik agrárexportunkban. Előnyt jelent továbbá az integrált ágazati struktúra, a 90 % feletti magyar tulajdonosi háttér, a szervezett termékpálya és az élelmiszerbiztonsági garanciák. Gondot okoz ugyanakkor az alacsony nemzeti támogatás, ami idén is csak 11 milliárd forint, emiatt is elmaradnak fontos beruházások. E téren kívánatosak lennének a szakszerűbb pályázati kiírások és a speciális agrárfinanszírozási megoldások, hiszen az új beruházások a jövőnek épülnek. Az épületkorszerűsítések mellett a legnagyobb beruházási költséghányadot e téren a megfelelő klimatikus követelmények, valamint a higiéniai- és állatjóléti feltételek megteremtése jelenti elsősorban.

Ezekre mutatott rá Fenyvesi László a SZIE egyetemi tanára és a NAIK MGI tudományos tanácsadója A brojlercsirke előállítás korszerű tartástechnológiája című előadásában, egy vadonatúj hazai brojlertelep bemutatása kapcsán. Hangsúlyozta, hogy csak a kor követelményeinek megfelelően kialakított istállókban, a lehető legmodernebb berendezések beépítésével teremthető meg a hatékony, versenyképes termelés. Az almozás, az etetés-itatás, a hűtés-fűtés, a világítás, a trágyakezelés egységes rendszere biztosíthatja a gazdaságos brojlerhízlalást és az alacsony környezetszennyezést. Különösen figyelni kell az állategészség védelem tükrében a higiénia fenntartására, a takarmány- és az ivóvíz minőségére, valamint a hulladék (állati hulla) kezelésére, elhelyezésére. Kiemelten fontos a klimatizálás szerepe, a szellőzési mód helyes kiválasztása, a hűtés, a párásítás eszközeinek szakszerű elrendezése, működésük szabályozása. A hatékony üzemeltetés pedig megköveteli a folyamatok számítógépes kézbentartását, a csirkeállomány viselkedésének kamerarendszerrel történő ellenőrzését.

Hideg időben, a tartástérben szükséges 18-23 °C komfortzóna csak fűtéssel tartható fenn. Ennek korszerű lehetőségére hívta fel a figyelmet A baromfiistállók energiatakarékos fűtésének új megoldásai című előadásában Hadfalvi Márton, a Poultry-Tech Kft. ügyvezetője. Az eddig használt nyitott égésterű, gázüzemű hőlégfúvók és gáz-infrasugárzók esetében az istállókba jutó égéstermékek és vízpára eltávolítása csak az igen költséges szellőztetéses eljárással valósítható meg. Az energiatakarékos megoldások között a zárt égésterű, gázüzemű hőlégfúvós vagy a termoventilátoros kerülhet előtérbe. Ezeknek a hőcserélő elven működő levegős, illetve melegvizes berendezéseknek a közös jellemzője, hogy nem juttatnak ártalmas végtermékeket a tartástérbe, és az istállók meglévő vezérlési-automatizálási rendszerébe változtatás nélkül csatlakoztathatók.

Az állattartáshoz, így a baromfitartáshoz is két fontos logisztikai tevékenység kapcsolódik, úgymint a takarmányszállítás és a szervestrágya kezelés- tárolás-kijuttatás. A takarmányok szállítására szolgáló közuti silójárművek fejlesztése az utóbbi években felgyorsult, és örömteli, hogy ebben a munkában hazai gyártók is részt vesznek. A Spitzer Silo Pécs Járműgyártó Kft., mint az európahírű német Spitzer cég leányvállalata, pécsi üzemében különféle levegőürítéses tartálykocsikat gyárt többféle méretben és kivitelben. Mint ahogy Bujdosó Csaba kereskedelmi vezető és Becker Balázs fejlesztőmérnök Új fejlesztésű silótartályos takarmányszállító járművek című előadásából kiderült, hogy készítenek többkamrás tartálykocsikat is, elsősorban keveréktakarmányok szállítására.

A szervestrágyázási technológia korszerű eszközrendszeréről adott téjékoztatást Kelemen Zsolt szakértő A szervestrágya-kezelés és kijuttatás hatékony eszközei címmel megtartott előadásában. A kitrágyázáshoz bevethetők a törzscsuklós vagy teleszkópgémes kisrakodók, vagy a csúszókerék kormányzású homlokrakodók. A szervestrágya kezelésére és tárolására a szivárgásmentes betontárolók alkalmasak. Ilyenekben lehetőség van a biológiai trágyakezelő anyagok bekeverésére, valamint a baromfitrágya szalmával való összekeverésére a jobb kiszórhatóság érdekében. A kijuttatás gépsorába tartoznak a különféle homlokrakodók, amelyekkel a szállításra és a kiszórásra egyidejűleg alkalmas szervestrágyaszóró pótkocsikat töltik fel. Utóbbiak lehetnek függőleges vagy vizszintes tengely-elrendezésű, hagyományos hátrafelé szóró, és ritkábban a vizszintes tengelyű, oldalirányba szóró konstrukciók.

Az előadássorozat végén élénk érdeklődés és hasznos tapasztalatcsere alakult ki a résztvevők és az előadók között.

vissza

Az Európai Bizottság által társfinanszírozott tevékenység. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.